![]() |
András rajzai |
A világ keletkezése
Mielőtt ég és föld szétvált volna, a világ egy nagy gőzgömb volt, a
neve: Zűrzavar.
Ebben az időben jött létre az öt őserőből az öt Öreg.
Az első a sárga Öreg, ő volt a föld ura.
A második a Vörös úr, ő volt a tűz uralkodója.
A harmadik a Sötét úr, ő volt a vizek királya.
A negyedik a Faherceg, a fák ura.
Az ötödik a Fémanya, a fémek császárnője.
Az Öregek működésbe hozták bennük rejlő őserejüket, így aztán a vizek
és a föld lesüllyedt, az ég pedig a magasba emelkedett. A föld megszilárdult, a
vizek a folyókba és tengerekbe gyűltek, hegyek és síkságok alakultak ki.
Megnyílt az ég, megformálódott a nap, a hold és mind a csillagok. Szelek
söpörtek végig a földön, felhők gomolyogtak az égen, eső hullott, harmat
permetezett.
A sárga Öreg keringésbe hozta a föld legtisztább erőit, ehhez járult a
tűz és a víz ereje. Füvek és fák sarjadtak, madarak és mindenféle állatok,
kígyók, rovarok, halak és teknősök népesítették be a földet.
A Faherceg és a Fémanya egyesítették a fényt és az árnyat, és
megalkották az emberi nemet: a férfiút és az asszonyt. Így lassan-lassan
létrejött a világ.
Kezdetben vala EGY, akit a Jáspispalota urának neveztek. Ez varázserőre
tett szert, és az öt Öreg arra kérte, hogy uralkodjék a világon, mint a legfőbb
isten. Ott lakott ő a harminchárom menny fölött a jáspispalotában, mely fehér
nefritből épült, és minden kapuja arany. Ott álltak a trónjánál a huszonnyolc
holdház ura, a mennydörgés és a nagymedve istenei, valamint a gonosz, ártó,
halált hozó istenek is. Ezek mind segédkeztek a jáspispalota urának, hogy
uralkodhassék a mennybolt alatti ezer nemzetség felett, kiosztva életet,
halált, szerencsét és balsorsot a törvény rendelése szerint.
Az öt Öreg pedig visszavonult, munkájuk készen, befejezve, s élnek
azóta is folttalan nyugalomban.
A Vörös úr délen él, ő a tűz istene.
A Sötét úr északon él, ő a sötét északsarki égbolt istene, vízi-kristály
palotában lakik. Idők múltával ő volt az, aki a földre küldte Konfucsét, hogy
tanítsa az embereket. Ezért hívják aztán ezt a szentet a kristály fiának.
A Faherceg keleten él, ő a zöld úr, ő irányítja a lények születését és
keletkezését. Benne szunnyad a tavasz ereje, ő a szerelem istene is.
A Fémanya nyugaton él, a jáspistó mellett, hívják nyugati
királynőanyának is. Ő vezeti a tündértáncot, irányítja a dolgok változását,
szabályozza az időt és a növekedést.
A sárga Öreg itt él középen, fáradhatatlanul vándorol a világban, hogy
segítsen, gyógyítson, könyörületet gyakoroljon. Sokszor és számtalan alakban
jelent meg a világban. Utoljára hosszú fehér szakállal született, s ezért
Lao-csénak, öreg gyereknek nevezték. Könyveket írt az életről, hirdette a
bölcsességét az embereknek. Sok-sok követője támadt, bölcsességének fája kivirágzott,
édes gyümölcsöket érlelt. Tanításait ma is a sárga Öreg bölcsességének nevezik.
"Lao-cse volt már, és nem volt még a menny"- szokták mondani. Ez is
arra utal, hogy Lao-cse nem más, mint a sárga Öreg maga, aki azért jelent meg,
és vándorol fáradhatatlanul a világban, hogy segítsen az embereken.
(Ezt a történetet Fazekas László keleti meseátdolgozása alapján
meséltem egyszer a SzínesVilág Napközi kreatív
csoportján, a mese meghallgatása után a csoport tagjai elkészítették rajzaikat,
amit beszélgetés követett. )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése