2013. január 7., hétfő

Egy mese

András rajzai


A világ keletkezése

Mielőtt ég és föld szétvált volna, a világ egy nagy gőzgömb volt, a neve: Zűrzavar.
Ebben az időben jött létre az öt őserőből az öt Öreg.
Az első a sárga Öreg, ő volt a föld ura.
A második a Vörös úr, ő volt a tűz uralkodója.
A harmadik a Sötét úr, ő volt a vizek királya.
A negyedik a Faherceg, a fák ura.
Az ötödik a Fémanya, a fémek császárnője.

Az Öregek működésbe hozták bennük rejlő őserejüket, így aztán a vizek és a föld lesüllyedt, az ég pedig a magasba emelkedett. A föld megszilárdult, a vizek a folyókba és tengerekbe gyűltek, hegyek és síkságok alakultak ki. Megnyílt az ég, megformálódott a nap, a hold és mind a csillagok. Szelek söpörtek végig a földön, felhők gomolyogtak az égen, eső hullott, harmat permetezett.

A sárga Öreg keringésbe hozta a föld legtisztább erőit, ehhez járult a tűz és a víz ereje. Füvek és fák sarjadtak, madarak és mindenféle állatok, kígyók, rovarok, halak és teknősök népesítették be a földet.
A Faherceg és a Fémanya egyesítették a fényt és az árnyat, és megalkották az emberi nemet: a férfiút és az asszonyt. Így lassan-lassan létrejött a világ.

Kezdetben vala EGY, akit a Jáspispalota urának neveztek. Ez varázserőre tett szert, és az öt Öreg arra kérte, hogy uralkodjék a világon, mint a legfőbb isten. Ott lakott ő a harminchárom menny fölött a jáspispalotában, mely fehér nefritből épült, és minden kapuja arany. Ott álltak a trónjánál a huszonnyolc holdház ura, a mennydörgés és a nagymedve istenei, valamint a gonosz, ártó, halált hozó istenek is. Ezek mind segédkeztek a jáspispalota urának, hogy uralkodhassék a mennybolt alatti ezer nemzetség felett, kiosztva életet, halált, szerencsét és balsorsot a törvény rendelése szerint.

Az öt Öreg pedig visszavonult, munkájuk készen, befejezve, s élnek azóta is folttalan nyugalomban.
A Vörös úr délen él, ő a tűz istene.
A Sötét úr északon él, ő a sötét északsarki égbolt istene, vízi-kristály palotában lakik. Idők múltával ő volt az, aki a földre küldte Konfucsét, hogy tanítsa az embereket. Ezért hívják aztán ezt a szentet a kristály fiának.
A Faherceg keleten él, ő a zöld úr, ő irányítja a lények születését és keletkezését. Benne szunnyad a tavasz ereje, ő a szerelem istene is.
A Fémanya nyugaton él, a jáspistó mellett, hívják nyugati királynőanyának is. Ő vezeti a tündértáncot, irányítja a dolgok változását, szabályozza az időt és a növekedést.
A sárga Öreg itt él középen, fáradhatatlanul vándorol a világban, hogy segítsen, gyógyítson, könyörületet gyakoroljon. Sokszor és számtalan alakban jelent meg a világban. Utoljára hosszú fehér szakállal született, s ezért Lao-csénak, öreg gyereknek nevezték. Könyveket írt az életről, hirdette a bölcsességét az embereknek. Sok-sok követője támadt, bölcsességének fája kivirágzott, édes gyümölcsöket érlelt. Tanításait ma is a sárga Öreg bölcsességének nevezik. "Lao-cse volt már, és nem volt még a menny"- szokták mondani. Ez is arra utal, hogy Lao-cse nem más, mint a sárga Öreg maga, aki azért jelent meg, és vándorol fáradhatatlanul a világban, hogy segítsen az embereken.

(Ezt a történetet Fazekas László keleti meseátdolgozása alapján meséltem egyszer a SzínesVilág Napközi  kreatív csoportján, a mese meghallgatása után a csoport tagjai elkészítették rajzaikat, amit beszélgetés követett. )
Anikó és Szilvi a meséhez festett képei

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók