Üvegmozaik: Kaptunk egy adag csiszolt üvegdarabkát, mindenféle színekben. És mert már nagyon égtünk a vágytól, hogy képpé rendezzük, és mert nem volt cél, hogy bármiféle használati értéke legyen, vagyis a csinálhatásért magáért álltunk neki..., egyszóval, emiatt sem nagyon válogattunk, hogy mi legyen az alap, ami a mozaikképet hordozza, egybetartja majd. Így arra ragasztottuk fel a kis üvegdarabkákat, amit hirtelenjében találtunk, és ez egy négyzet alakú rétegelt lemez volt.
Ragasztónak faragasztót használtunk, ami vízoldhatatlanra szárad, és a száradás utáni napon ki is fugáztuk. Persze az egészből a rakosgatás, rendezgetés volt a legjobb, amit nem én csináltam, de jobb is, mert így lett csak igazán szép! Végül, miután az ide-oda rakosgatott önösen szép tárgyakkal nem nagyon tudunk mit kezdeni, hasznosságot is találtunk neki, mint edényalátét, ami persze akkor a legszebb, ha nincs rajta edény. És elég jól/tartósan szerepelt ebben a minőségében, mert óhatatlan megszerettük... Óhatatlan széthullása, memóriánkból való kihullása után pedig hordozza emlékét ez a bejegyzés. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése