Szeretem, ha főznek nekem.
Én minden nap főzök valakinek.
Együtt főzni is jó.
Egy megbízhatónak tetsző étterem is... Akár.
De az még milyen jó, ülni az asztalnál, és valaki csak rakja rá a kaját, hogy el ne sorvadjak.
Rám gondol, miközben hámoz, pucol, kavar, - az ízekre, amikért élek-halok, a minőségekre, amiket könnyű lenyelnem. Sose adna olyat, amitől fuldoklom. Aztán szembe ül velem, és gyönyörködik abban, ahogy dúlok a finomságokban.
Most csorog a nyálam.
Akkor itt az ideje, kimegyek a konyhába, és a szembeülést is majd csak megoldom valahogy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése