.., de még mindig kedves :) az önfeledt/belefeledkezős időkből, amikor napi szinten 'jogos' volt a játék - és ennek megfelelően mindig nagyon komolyan is vétetett...
Mire gondolsz? A házépítés lett bonyolult? Vagy a játék és a kötelezettségek kavarodnak össze-vissza? Egyszerűsítsünk! :) Mondjuk ilyen jóféle kis gyurmaházikókat, doboz-hajlékokat, beduin sátrakat a szobaközepére már tényleg nem építünk... akad más. Ne szomorkodj!!!
Nem kavarodott össze a játék a kötelezettséggel, inkább, csak, amikor íram, h minden bonyoult, akkor hirtelen rám szakadt az útkeresés, meg a velejáró sok felelősség,de most nem látom olyan vészesnek. Meg, már nem olyan önfeledt az egész, mint mikor ezt a kis házat építettem, de még most is vannak ilyen pillanatok, mikor kitör a boldogság az emberen minden erőlködés nélkül. :)
...hát az csakis minden erőlködés nélkül :) elengedetten, és jólesőbben, mint egy nátha például... (kitörésre értem) ejnye már! miféle ebugatta fajzat az az 'útkeresés nevezetű'. Hogy a lúdvérc csípje meg a gatyája szárát. Nna! Majd adok én neki rádszakadást! Hát nincsen jobb dóga neki? Nem kell azt az utat annyira se kémlelni, amúgy is van az a kedves belső hang, ami időben súg, ha csak a nagy igyekezet el nem is nyomja szegénykét... Pussz! Aztán meg ne találj fázni abban a messzi távolban, mer' úgy hallom havazik igencsak, pedig ideje van már, hogy tavaszkisasszony zöldsipkás udvarnépe kidugdossa buksi fejecskéit a kopár hűvös földbül. Nem-e???
.., de még mindig kedves :) az önfeledt/belefeledkezős időkből, amikor napi szinten 'jogos' volt a játék - és ennek megfelelően mindig nagyon komolyan is vétetett...
De jó volt még akkor, most már túl bonyolult minden. :(
VálaszTörlésMire gondolsz? A házépítés lett bonyolult? Vagy a játék és a kötelezettségek kavarodnak össze-vissza? Egyszerűsítsünk! :)
VálaszTörlésMondjuk ilyen jóféle kis gyurmaházikókat, doboz-hajlékokat, beduin sátrakat a szobaközepére már tényleg nem építünk... akad más. Ne szomorkodj!!!
Nem, nem a háépítésre. Az előbb írtam egy szépen összeszedett megjegyzést h mire de sajnos eltűnt és most fáradt vagyok újra írni. De majd holnap. :)
VálaszTörlésHaha! nekem is eltűnt előbb a válaszom. Lécci keresd meg amit írtál, és pötyögd be ide újra! Köszi :)
VálaszTörlésNem kavarodott össze a játék a kötelezettséggel, inkább, csak, amikor íram, h minden bonyoult, akkor hirtelen rám szakadt az útkeresés, meg a velejáró sok felelősség,de most nem látom olyan vészesnek. Meg, már nem olyan önfeledt az egész, mint mikor ezt a kis házat építettem, de még most is vannak ilyen pillanatok, mikor kitör a boldogság az emberen minden erőlködés nélkül. :)
VálaszTörlés...hát az csakis minden erőlködés nélkül :) elengedetten, és jólesőbben, mint egy nátha például... (kitörésre értem)
VálaszTörlésejnye már! miféle ebugatta fajzat az az 'útkeresés nevezetű'. Hogy a lúdvérc csípje meg a gatyája szárát. Nna! Majd adok én neki rádszakadást! Hát nincsen jobb dóga neki? Nem kell azt az utat annyira se kémlelni, amúgy is van az a kedves belső hang, ami időben súg, ha csak a nagy igyekezet el nem is nyomja szegénykét...
Pussz!
Aztán meg ne találj fázni abban a messzi távolban, mer' úgy hallom havazik igencsak, pedig ideje van már, hogy tavaszkisasszony zöldsipkás udvarnépe kidugdossa buksi fejecskéit a kopár hűvös földbül. Nem-e???