...arra gondolok, hogy a családfámat úgy rajzolom meg, ahogy az őseim/felmenőim bejárhatták útjukat, amiken egymáshoz közelítettek. persze fikció az egész, ahogy fogalmam sincs, ki indult el a másik felé, vagy, hogy valójában hogy esett meg az első találka. az utak meg úgy görbednek, szeszélyesnek tűnően, mint faágak, nekem speciel a gyökereim. akik neveit idefirkáltam rég földben-égben. a temérdek elágazás, mind megannyi múlt lehetőség, hogy ma ne én verjem itt a billentyűzetet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése