"Így érzem magam"

A képzésen az első feladatok egyike volt. Egyszer, régen. A krepp-papírt nagyon nehéz tépni. Döcög a kontroll. Ollót meg ugye nem használunk. Szerencsés, ha van alternatíva, csomagolók, színes papírok, selyempapír, batikolt, és egyebek.
Épp nagyon fájt a fejem. Ezt nagyon megjegyeztem. Azóta is a partra sodródott magányos (begyökerezett:) hajót látom benne. Nem beszélve a nagy vörös-pink sziklákról baloldalt.
És arra is, hogy szívesen csináltam. Jó élmény maradt. Az alkotás része, szinte mindig. Azóta is.