2014. december 30., kedd

monologue ordinary

Ha már ideültettem Milát ebbe a blogba, arra a virtuális polcra, akkor a gondolatainak is illik teret engednem. Hát tessék:
"...az milyen vicces, hogy valaki előbb fuldoklik melletted, mert úgy érzi, hogy kevés a tere, a levegője :) Azután amikor megkapja/kiküzdi ezt a teret/távlatot/Luftot, akkor szemedre hányja a mértékét, a formáját, hőmérsékletét. Miközben a tőled telhető legjobb formán/de legalábbis az élhetőn dolgozol :) akkor ő rendszeresen tolja eléd a tükröt, amiben tényleg minden fordítva látszik...
...Pénelopé gondosan eltemetve.., mi végre, kézbesíthetetlen, kéretlen üzenet..."
- Frozen Mila -

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók