Koala-Lion

Ma megint jártam egy régi-régi blogon. Valamikor amolyan baráti, "terápiás" felületként működött. Ha ez a kettő így egy lapon említhető. / Szerintem igen.
A célja, a személyes találkozások közötti időben bármikor elérhető virtuális felületként, a közös történetek rögzítése, az emlékek könnyebb előhívásának segítése, többek között az otthoni élménymegosztás támogatása ezzel. Kísérlet, a sajátidők kitöltésének szervezésére, a heti találkozásokkor megbeszélt /közösen megtervezett tevékenységek "képben tartására". Mert nem említettem, de Lion memóriaproblémákkal él/küzd.
Persze sokkal hatékonyabban is működhetett volna, ha Lion otthon is megkapja a szükséges biztatást, vagy következetes támogatást. De tudom, most igazságtalan vagyok, hiszen nem voltam ott, nem voltam részese, még közvetve sem azoknak a helyzeteknek, amiket épp megítélek. Próbáltuk még a skype-ot bevetni a rutin kialakításában, de csak addig, amíg Lionban fogalmazódott meg ennek az igénye. Addig tartott ez az egész, amíg önállóan, saját indíttatásból újra és újra kimondta a változtatni akarás szándékát: mármint a memóriafejlesztését, a  tanulásét, több önállóságot biztosító képességek fejlesztését, vissza/megszerzését, illetve az ehhez vezető/bevállalható utat is megpróbálta segítséggel felvázolni. Így osztottuk meg azután magunkkal memória fejlesztő játékok és nyelvi tesztek linkjeit, például azét, amit ma újra megcsináltam: Brain Age Test 01 Instantaneous Memory.
Eszerint én ma agyilag 39 éves vagyok, de csak mert nálam a legkisebb szám valamiért az 1-es, és a nulla nem is tudom, h szám-e egyáltalán? Mert, ha minden szám az egyből "jön" - nyilván :) - akkor tényleg nem tudok most vele/a nullával mit kezdeni. :)

 ...és még további játékok...

2012. decemberéig még "élt" a blog, azután már csak én töltöttem fel aktualitásokat, mert Lion úgy gondolta, nem kizárt, hogy néha majd benéz..., majd lezárult a közös "munka", így a blogot is elengedtem...

Közben azért - így utólag visszanézve - kitaláltuk egy főzős terápia alapjait, nem utolsó sorban, akár az önálló életvitel megteremtését célozva, de leginkább az együtt főzés és kajálás öröméért.

Lion amúgy ebben, mármint a főzésben sokkal tehetségesebb nálam, csak kevés az önbizalma, de azt is kijelenthetjük bátran, hogy az ő "klasszikus" főzéstudománya és az én csapongó-kísérletező kedvem pompásan kiegészítette egymást. Sokat tanultam tőle. :)

Majd írok még erről részletesebben is. Most legyen ennyi elég.